Rutin nélkül :)

2009 április 16. | Szerző: deliilaah |

 Akkor vágjunk is bele.

Mi viszi rá az embert, h blogot kezdjen írni??? Számos ok lehet, a magamé: régóta keringő gondolatok, érzések most katalizátort kaptak. Természetesen egy fiatalember személyében.

 

Két hete még így kezdtem volna:

Újra és újra ámulattal tölt el, hogy maga az élet mennyire csodálatos tud lenni. Igen, problémák mindig adódnak, melyek miatt az ember néha az árnyékos oldalra sodródik, vagy ott érzi magát. És kellenek is a bajok, hiszen azok elmúltával sokkal intenzívebben át tudjuk élni az örömet, megkönnyebbülést, a megnyugvást.

 

A tavasz egyszerűen csodálatos. Ülni a Feneketlen tónál, hallgatni a madarakat, érezni az utánozhatatlan friss illatokat, elmerülni egy régi emlékben, vagy egy teljesen frissben….

Visszaemlékezni egy szívemnek kedves ember ölelésére, pillantására, egy szavára, melyről tán nem is tudja, mekkora örömet okozott… Felidézni az érzést, amit kiváltott bennem, és megmártózni benne, ahogy akkor talán nem sikerült (hála a szociális jólneveltségnek). Elmondani neki magamban azt, amit akkor nem te(he)ttem. Semmi költői, csupán h szeretem, ha mosolyog, ha nevet, hogy szeretem azt, ahogyan hozzám ér, és ahogyan elköszön tőlem.

Hogy régen elfeledett érzések éledeznek bennem, melyekre olyan nagyon régen várok már.

 

Tehát 2 hete még a fentiekkel kezdtem volna.

 

Alapvetően nincs bajom azzal, h egyedül vagyok. Lassan 3 éve volt egy nagy csalódásom – kinek nem? – és azóta nem engedtem magamhoz közel senkit. Határozott elképzelésem van arról, h kit szeretnék társnak. Olyan FÉRFIT szeretnék, aki mind fizikálisan, mind szellemileg, mind lelkileg megbizserget. Szeretnék reszketni a karjában, és nem a keménycsajt mutatni. Főbb vonásai: magas racionális és emocionális intelligencia, hűség, humor, megbízhatóság, erős lélek. Tudjuk őszintén megbeszélni a problémáinkat, de lehessen vele infantilis dolgokat is művelni. Nem érdekel, h van-e autója, csak tudja eltartani magát és ketten tudjuk majd eltartani a gyerekeket. Nem érdekel, h milyen magas, h kopaszodik-e, hogy milyen a testalkata. Ha beleszeretek, úgyis gyönyörűnek fogom látni. De érdekel, h kik a barátai, és hogyan beszél a szüleivel, mert ezek is sokat elárulnak róla. Hiszek abban, hogy ha türelmesen várok, megkapom őt. És akkor végre nem lesz olyan az életem, mint egy átjáróház: barátok, udvarlók jönnek-mennek….  Szigorúan mérem az embereket, mert engem minősít, ha gyáva, alávaló emberek vannak körülöttem. Szeretem a bátrakat, akik mernek szembesülni a maguk gyöngeségeivel, és félelmeik ellenére mennek előre. Keresem a bölcsek társaságát, és a jóindulat mindent visz nálam.